A falut vélhetően 1450 körül egy magát ruténnak vagy ruszinnak valló szláv közösség alapította. Az oktatás nyelve a 19. század végéig rutén maradt, és bár a mai lakosság mára már – pár karácsonyi éneket leszámítva – kevéssé használja ezt a nyelvet, etnikai identitásukat máig megőrizték. A település tagjai közül többen is rendszeresen áldozzák idejüket különféle rutén tevékenységekre, melyek főként kirándulásokon vagy ünnepeken manifesztálódnak. A falu lakosai közül sokak neve árulkodik a szláv eredetről: a temető látogatói a sírköveken sok -kó vagy -szki végű nevet láthatnak.
Ezzel az etnikai háttérrel szorosan összefügg a görög-katolikus vallás, mely, leegyszerűsítve, a keresztény-ortodox egyház rítusait alkalmazza, miközben a római pápának adott hűségeskü alatt tevékenykedik. Római katolikus kollégáikkal ellentétben, papjaik nősülhetnek és családot is alapíthatnak. A lakosok mintegy fele minden héten jár templomba. A miséket vasárnaponként a dombon található templomban tartják, míg a kisebb, szerényebb ünnepségeket a főutcai kápolnában. Irota nem volt mindig ilyen kicsi. A falu legidősebb embere, Stuhán Gyula még emlékszik azokra az időkre, amikor Irota 450 lakossal is büszkélkedhetett. Ez a szám azóta 70-re apadt, de tegyük hozzá, hogy nyáron felélénkül az élet, amikor a fiatalok meglátogatják nagyszüleiket és több család jön azokba a kisházukba, melyeket szüleiktől vagy nagyszüleiktől örököltek.
A legtöbb falusi, feltéve, hogy még nem ment nyugdíjba, a mezőgazdaságban és az erdészetben dolgozik. A falu iskolája és kisboltja régen megszűnt: az általános iskolásoknak most a közeli Lakra kell járniuk, a középiskolásoknak a távolabbi Edelénybe. A kiskereskedelmi szolgáltatásokat mobil boltok vették át, mint például egy pék, egy cukrász, egy zöldséges, egy postaszolgálat és a bután gázpalack szállító. Ezentúl a falu lakói nagyjából önfenntartók. A háztáji vágás, mézkészítés, gyümölcs- és általában a növénytermesztés vagy a tyúktartás ma is a mindennapok része.
A hagyományos – és elszigetelt – falusi jelleg abból is fakad, hogy Irota egy ún. zsákfalu, melynek nincs átmenő forgalma.
